október 19, 2017

Keresés

Báthory Erzsébet legendája

"Az én sötét Uram kilencvenkilenc fekete macskává változtata engem. És ennek az kilencvenkilenc fekete macskának mind kilenc élete vagyon. Az kilences szám tudja, hogy hol van az kulcs az ládikához.

Ó vér, vér, az gyenge leánykák meleg vére tart engem életben. Ha az vérük nem lenne, meghalnék minden éjszakán. Mert az éjszakák végtelenek és tele vagynak fájdalommal és az én társam messze vagyon, az pogánnyal háborúzik Moldvában és én elhervadok itt, mint az fűzfalevél, ha kiszárad az régi tó.

(18 éven felülieknek!)

Ma felhoztának nekem három leányt az faluból és én meghágatám őket szilaj csődörömmel és vérüket szívám az ajkukon át. Azután pediglen még öt szűz leánykát hoztának és az háromnak és ötnek az vérüket vevék és azon veres vérben azonmód megferedék és bőröm lecsillapodék vala. Az háromnak az öt megmondja az ládika helyét."

A fenti részlet egy Báthory Erzsébetnek tulajdonított naplótöredékből való. Az 1920-as évek óta ismert szöveg valószínűleg az 1760-as években, fél évszázaddal a grófnő halála után íródott.

Báthory Erzsébet figurája évszázadok óta foglalkoztatja az egyetemes emberi képzeletet. A világon a legtöbb gyilkosságot egy indiai férfi, Behram követte el, aki 1790 és 1840 között 931 embert fojtott meg ahrumal nevű, sárga-fehér csíkos sáljával. A második helyen álló tömeggyilkos a Vérgrófnő, a magyar Báthory Erzsébet, aki a legendák szerint több, mint 650 személyt - jobbágylányokat és fiúkat, kastélya látogatóit, rokonokat - gyilkolt, gyilkoltatott meg élete során. A domina (dominatrix) reneszánszban megjelent archetípusának első megtestesítője ez az örök homályba veszett sorsú nő, akit kora legszebb asszonyaként emlegettek.

Báthory Erzsébet történetét először - a katolikus ellenreformáció érdekeinek megfelelően – Túróczi László dolgozta fel Ungaria suis cum regibus compendia data című, Nagyszombaton, 1729-ben megjelent munkájában. Ez a mű a vérgrófnő legendájának fő inspirációja lett, a következő évszázadokra. Túróczi László interpretációjában Báthory Erzsébet sátánista vámpírként jelenik meg, aki végül elnyerte szörnyű, de igazságos büntetését.

Báthory Erzsébet 1560 körül született, az egyik legelőkelőbb magyar arisztokrata család gyermekeként. A Báthory család a hun Gutkeled klánból származik, akik komoly hatalommal rendelkeztek Európa keleti részén, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában, Wlachiában, Transsylvániában. Törzsi gyökereiket elhagyva a 13.-ik század körül a család felvette egyik birtokuk (Bátor) nevét. Hatalmuk a 16.-ik században érte el csúcsát. A családtagok között hadvezéreket, bírákat, főpapokat találunk. Báthory Erzsébet apja a hadvezér Ecsedi Báthory György volt. Anyja, Báthory Anna, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király húga. Unokatestvérei közül Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1595-ben feleségül vette Maria-Christina Habsburg hercegnőt, összekötve ezzel Középeurópa két legnagyobb hatalmú családját.

A családtagok között nagy számban találhatunk vérfertőzőket, epileptikusokat, alkoholistákat, gyilkosokat, szadistákat, homoszexuálisokat és sátánistákat. Erzsébetet egyik nagybátyja avatta be a sátánista rituálékba. Klára nagynénjétől, akit a kor legismertebb leszbikusaként tartottak számon, tanulta meg örömét lelni a szolgák kínzásában. Bizonyos források szerint a Báthory család rokonságban állt Vlad Tepessel, aki 1546-ban Báthory István segítségével szerezte vissza trónját az ottomán törököktől. A szadizmusáról híres Vlad Tepes figurája szolgált később inspirációul Bram Stokers Draculájához.

Erzsébet gyermekéveit a családi birtokon, Nagyecseden töltötte. A kor szokásaihoz képest kiváló neveltetést kapott. Megtanult magyarul, görögül, latinul, németül írni és olvasni. Gyermekkorának meghatározó élménye volt egy cigányzenész kivégzése. A cigányt azzal vádolták, hogy eladta gyermekét a törököknek. Büntetésből belevarrták egy ló felvágott hasába és hagyták a napon meghalni.

A grófnőt 11 éves korában eljegyezte a török hadifoglyokkal való kegyetlen bánásmódjáról hírhedt Fekete Bej, Fogarasföldi és Nádasdi Gróf Nádasdy Ferencz, ugyancsak egy ősi magyar arisztokrata család tagja. Az ifjú menyasszony Sárvárra került, jövendő anyósa gondozása alá. Erzsébet már akkor is kora egyik legszebb nőjének számított, bár néhány kortársa visszaemlékezései szerint bőre nem volt tökéletesnek mondható. A pletykák szerint 1574-ben Erzsébet teherbe esett egy sárvári parasztfiútól és titokban egészséges leánygyermeknek adott életet. A gyermeket elvették az anyjától és megfojtották.

Báthory Erzsébet 1575. május 8.-án, tizenöt éves korában ment feleségül Nádasdy Ferenc grófhoz, a református egyház szertartásai szerint. Az esküvői ünnepségek két hétig tartottak. Házasságuk során a férj és feleség ritkán találkoztak. Levelezés útján tartottak kapcsolatot. Ugyancsak az 1920-as évek óta ismert néhány bizonyíthatatlan eredetű levél, amelyeket a törökkel háborúzó hadvezérnek és otthon maradt hitvesének tulajdonítanak.

"Háromszáz kutyafejű török elevenen megnyúzattaték és sóval beszórattaték. Másik háromszázat vasrostélyon süttettém az várnak udvarán. Harminchét ulémákat és tizennyolc vad tatárt töröksíp hangjára herélé cigány hóhérom, Sebők. Az herékből tokányt főzeték és azzal etetém az porta követét. Az janicsárok szemét tüzes kanalakkal vájatám kifelé és vasrudakkal csontjukat töretém. Jóféle csavaros karóba ültetvén őket, körülvétetém vélük Botha büszke várát, Pünkösdnek szent napját eképpen vígan ünneplendő."

Férje távollétében Erzsébet a kopár hegytetőn álló Csejthe várában töltötte napjait. Hogy unalmát elűzze, Olaszországból behozatott, nemes fákból és elefántcsontból faragott szexuális játékszerekkel szórakoztatta magát. Haját velencei divat szerint kiszőkítette. Bűvös erejű főzetekkel, porokkal, kenőcsökkel kezdett kísérletezni. Kísérleteiről így írt férjének:

"Nadragulyából és bolondgombából főzött sűrű lébe tizenkét vipera kígyó fejét, mérges pók hálóját, akasztott ember magjából kinőtt mandragóra gyökerének porát, havi bajomnak váladékát és ágyékod erős szőrzetét keverém, azon időben, amikor az telihold legmagasabbra ére Csejthe vára fölé. Emez keveréket fogyasztám három napokon át, amíg az harmadik nap éjfelekor megjelent éber álmomban Lillith anyánk, azkinek hűséges lányává kell válnom ahhoz, hogy az bőrömnek utálatosságai elsímuljanak és bennem újra örömed lelél."

Nádasdy Ferencz és Báthory Erzsébet házasságából tíz évig nem született gyermek. Abban az időben ritkaságnak, csak csodával, vagy boszorkánysággal magyarázhatónak tartották, ha hosszú meddőség után egy asszony gyermeket szült. Sok szóbeszéd kezdett keringeni a nép között, amikor 1585-ben Báthory Erzsébet leányt szült. Anna megszületése után még négy gyermeke született: Orsolya, Katalin, András és Pál. Orsolya és András korán meghaltak.

Csejthe várában félelem és rettegés uralkodott. A vár úrnője hirtelen haragját és a büntetésükben lelt örömét félték szolgák és jobbágyok egyaránt.
   
Ha a szolgálók valamelyike hibát követett el, Báthory Erzsébet megkorbácsoltatta a bűnöst, hosszú tűket szúrt a körme alá, börét felizzított pénzdarabokkal égette. Udvarosa, Ujváry János, egy eltorzult testű törpe, akit Ficzkónak hívott, egykori szoptatós dajkája, Szentes Dorottya, Dorka és szolgálólánya, Berneczki Katarina a legrafináltabb kínzási módszereket kiagyalva igyekeztek hirtelenharagú, szeszélyes úrnőjük kedvében járjani. Erzsébet, az egyik neki tulajdonított levélben így számol be élményeiről egyetlen bizalmasának, férjének:

"Ó vér, vér, az vér édes illata, az véred az bőrömön, ahogy feltámasztá, meggyógyítá és símogatá lelkemet. Hét vérszínű csillag az égbolt kettős bíborán. Az hét súgja az kettőnek: mély a kút, amelyben énekelsz…"

Báthory Erzsébet anyósa, Ursula nem nézte jó szemmel menye szadista kitöréseit. Ezért amíg ő élt, a szolgálók büntetésének álcácott kínzások Erzsébet hálószobájában folytak, sokszor a biszexuális, szexmániás, magát boszorkánynak valló nagynéni, Báthory Klára aktív közreműködésével. Az elfüggönyzött, gótikus ablakok mögött, a grófnő hálószobájában bekötött szájú, meztelen fiatal lányok függtek láncokon a mennyezet tölgyfagerendáiról. Sátánista ceremóniák kíséretében, fáklyák imbolygó fényében kínozták a lányokat. A szolgák későbbi vallomásai szerint az okozott fájdalom szexuális örömet okozott a grófnőnek. Szerette harapni áldozatait, éles pengével a húsukba vágni, tűkkel szurkálni őket.

Anyósa, Ursula 1601-ben bekövetkezett halála után a szadista orgiák már a várudvaron is folytak. Télen a hóra kiállított, meztelen lányokra hideg vizet öntöttek, amíg azok meg nem fagytak. Báthory Erzsébet az áldozatok halála után fürdőt vett vérükben. Sokak szerint ezek a fürdők segítették megőrizni ifjúságát. Még ötven éves kora után is Európa legszebb asszonyának tartották. 1604 és 1610 között, a dokumentumok szerint 610 fiatal lányt és gyermeket kínzott és ölt, vagy öletett meg a grófnő. Korábbi negyven áldozatával anyósa halála előtt végzett.

"Ó vér, vér, vérnek ő vére, ártatlannak vére melegítsd meg testem és te jajszó és kiáltás mondjátok lelkemnek, hogy élek. Veled vagyok kedvesem, amidőn testük utolszor megremeg. Ó testek odalenn, pincémnek mélyén, falamnak tövében, tornyomnak alján, igaz ajándékot adtatok ti nékem. Veletek valék, szenvedéstekkel és halálotokkal, egyedül, mikor senkim sincsen."

A férj, Nádasdy Ferencz 1604-ben meghalt. A hivatalos bejelentés szerint a törökök ellen vívott harcban esett el. Valójában egy bukaresti prostituált szúrta le, mert a gróf nem fizetett szolgáltatásaiért. Báthory Erzsébet férje és tanítómestere elvesztése miatt érzett bánatát az eddigieknél is vadabb, gyilkos orgiákba fojtotta. Már nemcsak a környező falvak jobbágyai közül választotta áldozatait, de nemesi családok gyermekeit is elraboltatta a nyomorék törpe Fickó udvaros segítségével.

1610 karácsonyát előkelő vendégsereg ünnepelte Csejthe várában. Megjelent a király, II. Mátyás is és kíséretében az osztrák és magyar arisztokrácia legrangosabb képviselői. A vendégek között volt Báthory Erzsébet unokatestvére, Thurzó gróf, népes kíséretével. Az ünnepi vacsorán Thurzó gróf kérdőre vonta a vár úrnőjét a róla keringő sötét mendemondák kapcsán. Báthory Erzsébet mindent tagadott. Úgy tűnt, hogy sikerült Thurzót meggyőznie. Karácsony másnapján a vendégek elmentek. A grófnő azt hitte, hogy elmúlt a veszély. Thurzó gróf és kísérete, köztük Cziráky főbíró azonban csak a legközelebbi faluig lovagoltak, ahol a kihallgatott jobbágyoktól kapott bizonyítékok végleg meggyőzték őket Báthory Erzsébet bűnösségéről.

Néhány nappal később, 1610 december 30.-ának éjszakáján Thurzó gróf katonák kíséretében visszatért a várba, ahol senki sem sejtette érkezését. Báthory Erzsébetet a vár pincéjében berendezett kínzókamrában találták hűséges szolgái társaságában, egy véres orgia közepén. A gerendáról egy fiatal lány véres teste függött, láncokon. Alatta egy ugyancsak megkínzott, eszméletlen lány hevert. Egy szomszédos cellában további négy, meztelen, leláncolt, kínzásukra váró, a félelemtől félőrült fiatal nőt találtak a katonák. A vár úrnője pedig, ezüst kádjában ülve éppen szokásos vérfürdőjét vette.

Báthory Erzsébet szolgái, a nyomorék törpe Ujváry János, Dorka, Katarina és még néhány társuk a kínvallatás során részletesen beszámoltak a várban évtizedek óta zajló szörnyűségekről. E bizonyítékok alapján két tárgyalást tartottak. Az egyiket magyar, a másikat latin nyelven. Az ítéletnek megfelelően Ujváry Jánost, Fickót lefejezték és testét máglyán égették el. A többi bűnösnek talált szolga ujjait tüzes fogókkal kitépték, majd megkötözve máglyára dobták őket.

Báthory Erzsébetet Thurzó gróf utasítására a vár egyik toronyszobájába falazták. Itt töltötte a következő négy évet, teljes sötétségben. Vizet és élelmet naponta egyszer kapott, a falon vágott apró nyíláson át. A feljegyzések szerint a grófnő megőrült fogságában. Énekét, önkínzó, zavarodott monológjait éjszakánként hallani lehetett a kőfalon át. Arccal a kőpadlón fekvő holttestét 1614 augusztus 21.-én fedezték fel őrei. Halálakor 54 éves volt, ami abban az időben előrehaladott kornak számított. A holttestet megtaláló őrök szerint a grófnő halálakor ugyanolyan szépnek és fiatalnak tűnt, mint befalaztatása előtt volt. A környék lakói még most, négy évszázaddal a vérgrófnő halála után is gyakran látni vélik holdas éjszakákon Csejthe várának romjai között bolyongó, bölcsődalokat éneklő szellemét.

"Ó vér, vér, vérnek gyermeke aludj csendesen, jó anyád, a Hold vigyáz reád. Hosszú az éjszaka, sötét a vár, de bölcsődnek rejtekén nem talál meg élet, sem halál…"

A népszerű legendánál tudományosabban megalapozottabb kutatások szerint Báthory Erzsébet sohasem követte el a neki tulajdonított rémtetteket. Koholt vádak alapján indított vizsgálatot ellene unokatestvére, Thurzó gróf, hogy megszerezze a férje halála után Báthory Erzsébetre szállt Nádasdy vagyont. A vizsgálatot egyetlen személy, a Csejthei katolikus plébános vallomása indította el. A plébános azt állította, hogy sekrestyéjében megjelent neki Báthory Erzsébet, egy fekete macska képében. A további, úgynevezett bizonyítékokat kegyetlen kínzásokkal kényszerítették ki a grófnő szolgáiból. Egyre több kutató jut arra a felismerésre, hogy a jobbágylányokat nem azért hozatta Báthory Erzsébet Csejthe várába, hogy ott kínozza és megölesse őket, hanem Európa első leánynevelő intézetét működtette a vár falai között, ahol a jobbágylányokat írni, olvasni és társaágbeli viselkedésre tanították az ország és Európa leghíresebb iskoláiból toborzott tanítómesterek. A leánynevelő intézet mellett a grófnő ispotályt is fenntartott kastélyában, ahol a török elleni háborúk sebesültjeit és járványok áldozatait ápolták.